H2o viz-auto tunning
Nem okoskodni kell hanem a jót továbbfejleszteni, vagy békén hagyni!
MENÜ

Kálium-hidroxid


Általános

Magyar név

Kálium-hidroxid

IUPAC név

Potassium hydroxide

Egyéb nevek

Marókáli

Képlet

KOH

Moláris tömeg

56,11 g/mol

Megjelenés

Higroszkópos, fehér rögök

CAS-szám

[1310-58-3]

EINECS (EG) szám

215-181-3

EG-Index szám

019-002-00-8

Tulajdonságok

Sűrűség és halmazállapot

2,04 g/cm3 (20 °C), szilárd

Oldhatóság vízben

1130 g/l (20 °C)

Olvadáspont

406 °C (679 K)

Forráspont

1379 °C (1593 K)

Szerkezet

Kristályszerkezet

monoklin [1]

Fizikai állandók

Képződéshő

kJ/mol

Moláris hőkapacitás

J/(mol·K)

Veszélyességi jellemzők

EU osztályozás

Maró hatású (C)

R-mondatok

R22, R35

S-mondatok

(S1/2), S26, S36/37/39, S45

Lobbanáspont

nem gyúlékony

RTECS szám

TT2100000

Rokon vegyületek

Azonos anion

Hidroxidok

Azonos kation

A kálium vegyületei

A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.
Ahol lehetséges, az adatok
normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

KOH

 

A kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat így az üveget is feloldja.

2Koh+co2=K2co3+H2o
Kálium-hidroxid és szén-dioxid reakciója kálium-karbonát és víz keletkezése közben.

Előfordulása, előállítása [szerkesztés]

Előállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, mely ezáltal eltávolítható az oldat tetejéről.

Kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója kálium-hidroxid és kalcium-karbonát keletkezése közben.

Felhasználása [szerkesztés]

Felhasználják a laboratóriumokban vegyszerként, lúgos akkumulátorokban elektrolitként, valamint káliszappan és más káliumvegyületek előállítására.

  • A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Kalii hydroxidum néven hivatalos.
  • Az élelmiszeriparban széles körben alkalmazzák, például a gyümölcsök héjának kémiai úton történő eltávolítására, csokoládé és kakaó készítése során, karamellel történő színezésnél, olajbogyó tartósításánál, valamint egyes pékárukban is előfordulhat, valamint az annatto (E160b) használata estén is. Élelmiszer-adalékanyagként, E525 néven alkalmazzák. Napi maximum beviteli mennyisége nincs meghatározva, valamint élelmiszerek esetén nincs ismert mellékhatása, mert rendkívül erős lúgossága miatt csak nagyon kis mennyiségben alkalmazható.[2]

Élettani tulajdonságok [szerkesztés]

Az anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve. Maradandó égési sérüléseket okoz!

Óvintézkedések [szerkesztés]

Nagyon fontos a megfelelő védőeszköz! Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. Vigyázat! A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek!

Asztali nézet