Kálium-hidroxid |
|
Általános |
|
Magyar név |
Kálium-hidroxid |
IUPAC név |
Potassium hydroxide |
Egyéb nevek |
Marókáli |
KOH |
|
56,11 g/mol |
|
Megjelenés |
Higroszkópos, fehér rögök |
[1310-58-3] |
|
215-181-3 |
|
019-002-00-8 |
|
Tulajdonságok |
|
2,04 g/cm3 (20 °C), szilárd |
|
1130 g/l (20 °C) |
|
406 °C (679 K) |
|
1379 °C (1593 K) |
|
Szerkezet |
|
monoklin [1] |
|
Fizikai állandók |
|
kJ/mol |
|
Moláris hőkapacitás |
J/(mol·K) |
Veszélyességi jellemzők |
|
R22, R35 |
|
(S1/2), S26, S36/37/39, S45 |
|
nem gyúlékony |
|
RTECS szám |
TT2100000 |
Rokon vegyületek |
|
Azonos anion |
|
Azonos kation |
|
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. |
KOH
A kálium-hidroxid szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, erősen nedvszívó (higroszkópos) kristályos anyag. Levegőn gyorsan elfolyósodik, és a levegő szén-dioxid tartalmával reagálva kálium-karbonáttá alakul. Vízben és alkoholban jól oldódó, a nátrium-hidroxidnál erősebb bázis, vizes oldata a kálilúg. Vizes oldatban teljesen disszociál, oldata erősen maró, lúgos kémhatású. Olvadt állapotban a szilikátokat így az üveget is feloldja.
Előállítható kálium-klorid oldat elektrolízisével vagy kálium-karbonát és kalcium-hidroxid reakciója révén. Vizes oldatban végezve az utóbbi kísérletet a vízben oldhatatlan kalcium-karbonát kicsapódik, mely ezáltal eltávolítható az oldat tetejéről.
Felhasználják a laboratóriumokban vegyszerként, lúgos akkumulátorokban elektrolitként, valamint káliszappan és más káliumvegyületek előállítására.
Az anyag maró hatású a bőrre, a szemre és lenyelve. Maradandó égési sérüléseket okoz!
Nagyon fontos a megfelelő védőeszköz! Gumikesztyű, védőszemüveg vagy arcvédő légzésvédelemmel kombinálva. Vigyázat! A levegő nedvességtartalmával érintkezve elpattanhatnak a kristályok, így akár a szembe is kerülhetnek!